Innovatív takarmányüzemmel bővít Magyarországon a Claessens csoport - VIDEÓRIPORT

Innovatív takarmányüzemmel bővít Magyarországon a Claessens csoport - VIDEÓRIPORT

Innovatív takarmányüzemmel bővít Magyarországon a Claessens csoport

A magyar tulajdonú Claessens csoporthoz tartozó TBZ Táp új takarmányüzemet létesít Böhönyén. A 3,1 milliárd forint értékű beruházás a csoport jelentős sertés- és szarvasmarha-állományának minőségi takarmányozását célozza, ennek érdekében innovatív technológiával, a szokásos száraz táp helyett nedvesen roppantott kukoricát kevernek a többi alapanyaghoz.

A Claessens Group története 1995-ben kezdődött a Dél-Somogyi Állami Gazdaság utódvállalatának felvásárlásával. A holland Claessens családban hagyománynak számított a gazdálkodás, amely tevékenységet Magyarországon is folytatva, létrehozták Somogy megye legnagyobb állattartó vállalkozását. A mára már közel 200 főt foglalkoztató cégcsoport Nagyatád és környéke egyik legjelentősebb munkaadójává fejlődött.

A Claessens - az elérhető legmodernebb technológiát alkalmazó infrastruktúrával - elsősorban sertés- és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik, a növénytermesztés kizárólag a saját állatállomány takarmányozására történik. A magyar vállalat jelentőségét jól mutatja, hogy a Magyarországon született malacok több mint 5%-a a Claessens csoportnál nevelkedik.

A mostani bejelentésben érintett leányvállalat, a növénytermesztéssel foglalkozó TBZ Táp 50 új munkahelyet teremtő takarmánygyártó üzemet létesít. A fejlesztés különlegessége, hogy nem száraz táp, hanem kombájn-nyers, nedvesen roppantott kukoricát kevernek a többi alapanyaghoz. Ez az innovatív technológia Magyarországon is egyedülállónak számít, hiszen ilyen savanyított módszerrel előállított nedves kukorica feldolgozására hazánkban még nincs példa.

A teljes hazai élelmiszeriparról elmondható, hogy dinamikusan fejlődik és erősödik, amit jól mutat, hogy a termelési érték az elmúlt években folyamatosan emelkedett, így 2018-ban meghaladta a 3200 milliárd forintot, ami mintegy 7%-os növekedést jelent 2017-hez viszonyítva.

A fejlődés ütemének fenntartásához a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőknek minél előbb alkalmazniuk kell a legkorszerűbb tudást, a modern technológiát, köztük a digitalizáció által kínált megoldásokat. Ebben segít a közelmúltban elkészült Magyarország Digitális agrárstratégiája, amely 2019-2022-ig fogalmazza meg az agrárgazdaság digitalizációjához szükséges lépéseket.