Tanulmány készült a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és térségének fejlesztésére

Tanulmány készült a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és térségének fejlesztésére

A Klaszter célja térség fejlődését megalapozó ipar-logisztikai, technológiai és innovációs fejlesztési tervek összehangolása

A Budapest Airport és a környékbeli önkormányzatok és a főváros közösen kívánják felgyorsítani a budapesti repülőtér térségének gazdasági és infrastrukturális fejlődését, amelynek érdekében külön társulást hoztak létre Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéri Régió Gazdaság és Területfejlesztési Klaszter néven. A Klaszter célja térség fejlődését megalapozó ipar-logisztikai, technológiai és innovációs fejlesztési tervek összehangolása a közszféra és magánszervezetek, valamint önkormányzati és kormányzati szereplők közötti közvetítőként.

A cooperation agreement has been signed at HIPA headquarters

A cooperation agreement has been signed at HIPA headquarters

Több mint másfél ezer milliárd forinttal járulnak hozzá a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséhez szorosan kötődő vállalatok a nemzetgazdasághoz, ami a teljes hazai bruttó hozzáadott érték 5,6 százaléka. A repülőtér további növekedése az egész térség gazdaságára kihatással van, ami akkor lesz fenntartható, ha az állam és a helyi önkormányzatok megadják a szükséges intézményi és infrastrukturális támogatást – többek között ezt állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített friss elemzés, ami a Liszt Ferenc repülőtér gazdasági hatásait vizsgálta.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány részletesen kitér a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gazdasági hatásaira (a repülőtérhez köthető gazdaságban több mint 155 ezer munkavállaló dolgozik), elsősorban a munkaerőpiacot és a bruttó hazai hozzáadott értéket (GVA) közvetlenül befolyásoló teljesítményére. A Budapest Airport következő években várt forgalomnövekedése – mind az utas-, mind az áruforgalom tekintetében – akkor lesz fenntartható, ha ehhez az állam és a helyi önkormányzatok részéről megkapja a szükséges intézményi és infrastrukturális támogatást a repülőtér és térsége egyaránt.

A Klaszter tagjai a Századvég tanulmánya nyomán a repülőtér és a főváros közötti közúti és vasúti kapcsolat fejlesztését tartják az egyik legsürgetőbb megoldandó kérdésnek. A társulás a kormányhoz fordul támogatásért, hogy a repülőtér térsége kapjon kiemelt gazdasági övezet státuszt, annak érdekében, hogy megvalósuljanak a repülőtér üzemeltetéséhez szükséges térségi infrastruktúra-fejlesztések, és a repülőtéri térség gazdaságának kiemelt szabályozása.

A repülőtér versenyképessége megőrzésé érdekében az elmúlt 10 év során a Budapest Airport 100 milliárd forintot meghaladó összeget fordított a budapesti repülőtér fejlesztésére, tavaly pedig BUD:2020 néven meghirdette legújabb 50 milliárdos nagyságrendű modernizációs programját, amelyek következtében a repülőtér éves kapacitása 18 millió utasra növekszik.