HIPA

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség közreműködésével 2022 és 2025 között csaknem 37 milliárd euró értékű beruházásról született pozitív döntés, amelyek több mint 74 ezer új munkahely létrehozásához járulnak hozzá. Ebben az időszakban két egymást követő évben (2023, 2024) is átlépte a 10 milliárd eurós határt a Magyarországnak bizalmat szavazó beruházók projektjeinek összeértéke. 2025-ben pedig rekordot döntött a kutatás-fejlesztési (K+F) beruházások száma, történelmi csúcsot ért el az üzleti szolgáltatóközpontokban (BSC) létrejövő új munkahelyek száma, és minden korábbinál több magyar tulajdonú vállalat kapcsolódott be a kormányzati beruházásösztönzési rendszerbe.

Az eredmények jelentőségét emeli, hogy nem csupán mennyiségi növekedést tapasztalhatunk, hiszen az utóbbi években a magyar gazdaság dimenzióváltása is felgyorsult. Egyre több olyan beruházás érkezik, amely K+F-re, innovációra, digitalizációra vagy magas hozzáadott értékű szolgáltatásokra épít. A cél már az elmúlt években sem csupán az volt, hogy külföldi partnereink Magyarországon gyártsanak, hanem egyre inkább az is, hogy nálunk fejlesszék, tervezzék termékeiket és itteni központjaikból nyújtsanak szolgáltatásokat világszerte.

A külföldi működőtőke (FDI) jelentősége messze túlmutat a beruházások volumenén vagy a munkahelyek puszta számán. A nemzetközi vállalatok projektjei ugyanis új technológiával és friss tudással gazdagítják a fogadó országot, exportpiacokat nyitnak meg és beszállítói lehetőségeket teremtenek, és mindezzel érdemben növelik a termelékenységet és az egész gazdaság versenyképességét. 

Ezt azonban nem csak mi, magyarok tudjuk. A világon mindenütt pontosan ismerik az FDI jelentőségét, a világ szinte minden országában önálló intézmény foglalkozik a beruházásösztönzéssel. A kelet-közép-európai régióban ráadásul a külföldi vállalatok beruházásai jelentik a gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb motorját a szocialista rendszer bukása óta. Ez a helyzet hazánk szűkebb környezetében, a visegrádi országok térségben is, ezért érdemes áttekinteni, hazánk milyen pozíciót tölt be a Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország alkotta visegrádi négyek (V4) mezőnyében.

Az Eurostat adatai szerint a hazánkban felhalmozott FDI-állomány 2024-re elérte a hazai össztermék (GDP) 116 százalékát, amivel Magyarország nagyságrendekkel teljesít jobban a régiós versenytársaknál. Csehországban a GDP 65 százalékát teszi ki a külföldi működőtőke értéke, Szlovákiában 48 százalék, Lengyelországban pedig mindössze 39 százalék ez az arány. Szintén erős magyar pozíciót jelez az egy főre jutó FDI értéke a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) 2025-ös kimutatása, amely szerint Magyarország minden egyes lakójára 12 345 euró külföldi működőtőke jut, szemben például a szlovákiai 11 679 euróval és a lengyelországi 9727 euróval. Ezzel több mint 20 országot felsorakoztató kelet-európai listán a 6. helyet szereztük meg.

Ez az eredmény nem a semmiből jött létre. A beruházásokért zajló nemzetközi verseny rendkívül összetett folyamat, amelyben a multinacionális vállalatok először régiók, majd országok, végül konkrét telephelyek között mérlegelnek. A beruházási döntések előkészítése gyakran egy-két évet is igénybe vesz, mialatt a befektetők egy komplex szempontrendszer – a többi között a gazdasági stabilitás, az adórendszer, az infrastruktúra, a munkaerőpiac és a kormányzati támogatási lehetőségek – alapján választanak helyszínt. Ebben a folyamatban döntő szerep jut a professzionális kormányzati beruházásösztönzési ügynökségeknek.

Amikor a HIPA jó tíz évvel ezelőtt megkezdte működését, a legtöbb befektető még csupán költséghatékony gyártási helyszínként tekintett Közép-Európára, és különösen a térség keleti részére, benne a visegrádi négyekkel. Azóta gyökeresen megváltoztak a viszonyok: a siker kulcsa így ma már nem az olcsó munkaerő, hanem az innovációs képesség, a megfelelő K+F ökoszisztéma és a magasan képzett szakemberek rendelkezésre állása lett. A HIPA 2025-ös rekordjai – mindenekelőtt a történelmi csúcsot jelentő 14 kutatás-fejlesztési projekt és a BSC-szektor kiemelkedő eredményei – azt igazolják, hogy Magyarország bejutott a magasabb hozzáadott értékű beruházásokért folytatott verseny élvonalába.

A HIPA tíz éve azt a célt tűzte ki, hogy a régió vezető beruházásösztönzési ügynökségévé váljon. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztettük szolgáltatásainkat és finomítottuk támogatási rendszerünket. Egyablakos működési modellünkkel a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb támogatást nyújtjuk a vállalatoknak, méghozzá a projekt teljes életciklusában, hiszen a szakmai munka nem ér véget az adott beruházás bejelentésével. Az igazi siker az, amikor egy vállalat ismételten Magyarországot választja: bővíti kapacitásait, kutatás-fejlesztési központot hoz létre, vagy magasabb hozzáadott értékű tevékenységet telepít hazánkba.

A statisztikai adatok egyértelműen igazolják a stratégia sikerét. A visegrádi országok beruházásösztönzési ügynökségeinek teljesítményét elemezve látható, hogy Magyarország a régió meghatározó szereplője. A HIPA által támogatott projektek értéke 2022 óta nemcsak a V4-es mezőny első helyére repítettek minket, de rendre meghaladja a cseh, a lengyel és a szlovák társszervezet együttes teljesítményét. Ez a regionális összevetés világosan mutatja, hogy Magyarország ma már nem csupán követője, hanem aktív alakítója a közép-európai FDI-piacnak.

A nemzetközi szakmai elismerések szintén ezt igazolják: a HIPA az elmúlt években tizenöt rangos díjat érdemelt ki. A Site Selection magazin például három egymást követő évben választotta a régió legjobb beruházásösztönzési ügynökségének, míg az AIM nemzetközi befektetési fórum négy alkalommal tüntette ki a térség legjobbjának járó elismeréssel.

Talán még fontosabb azonban, hogy nem csupán a beruházásösztönzés intézményrendszere, hanem a Magyarországra érkező projektek minősége is komoly nemzetközi visszhangot vált ki. Ezt jelzi a világ legrangosabb üzleti lapját működtető Financial Times csoport szakmai kiadványa, az fDi Intelligence Investment Impact Awards nevű díja is, amellyel a legjelentősebb gazdasági és társadalmi hatású európai működőtőke-befektetéseket értékelik. Az idén három magyarországi projekt is kategóriagyőztes lett, két további fejlesztés pedig bekerült a döntősök szűkített listájára. Magyarország és a HIPA mindezzel a V4 országcsoport legsikeresebb tagja. A díjazottak között olyan HIPA-projektek szerepelnek, mint a Sensirion debreceni kapacitásbővítése és a Harro Höfliger új üzeme, míg a döntősök sorát a Diligent budapesti K+F központja és a BYD beruházássorozata erősítette. Ezek az elismerések azért bírnak kiemelt jelentőséggel, mert nem a beruházások puszta méretét, hanem azok innovációs és technológiai színvonalát, valamint az egész gazdaságra kisugárzó hatását értékelik.

A statisztikai adatok és a nemzetközi szakmai elismerések üzenete egyértelmű: a beruházásokért zajló globális versenyben a professzionális befektetésösztönzés stratégiai előnyt jelent. Magyarország eredményei pedig azt mutatják, hogy egy önálló, felkészült és gyorsan reagáló nemzeti ügynökség nem csupán támogatja a gazdaság fejlődését, hanem képes aktívan formálni a fejlődés ívét, irányát.

A HIPA, mint önálló beruházásösztönzési intézmény nap mint nap bizonyítja, hogy kulcsszerepet tölt be a magyar gazdaság fejlődésében. A 2014-es alapítása óta kétezernél is több beruházási döntésben működött közre, amivel több mint 66 milliárd eurónyi beruházáshoz és mintegy 187 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá, és elérte, hogy Magyarország a kelet-közép-európai régió egyik legsikeresebb beruházási célpontja, és a visegrádi négyek bajnoka legyen a beruházásösztönzésben.