HIPA

A recepció melletti hatalmas akvárium nyugalmat és harmóniát sugároz, ahogy a számtalan színben pompázó halak lassított üzemmódban róják a köröket. A lazán öltözött fiatal munkatársak ugyanakkor pezsgően energikus közeget varázsolnak a hipermodern iroda falai közé. Az egyik mellettünk elhaladó kisebb csoport francia szlengben cseveg, ami aligha meglepő, hiszen a Schneider Electric a harmadik legnagyobb francia gyökerű cég Magyarországon.

A mintegy 800 alkalmazottnak otthont adó budapesti főhadiszálláson láthatóan zajlik az élet, noha a nyári szabadságok kellős közepén járunk és a hibrid munkavégzésnek köszönhetően heti háromszor kell csak bejárni. A kollégák azonban ennél gyakrabban is feltűnhetnek a színen, miután a vállalat emberközpontú szemlélete kifejezetten arra ösztönöz, hogy használják ki a networking erejét. Márpedig az iroda épp erre való.

Oltvai Márton, a Schneider Electric ellátási láncokért felelős budapesti  központjának (GSC HUB) igazgatója mintegy nagykövete annak a koncepciónak, amely a munkavállalókat értékként kezeli, erősen hisz ugyanis a szoros személyes kötelékekben. A kollégák nem pusztán ‘számok egy excel táblázatban’, hanem befektetésként kell rájuk tekinteni, magyarázza.

„Ahhoz, hogy a Schneider Electric világszerte 130 ezerre rúgó személyzete gördülékenyen tudjon együttműködni, - kis túlzással - mindenkinek ismernie kell mindenkit. Ha írsz valakinek egy emailt, teljesen máshogy viszonyulnak hozzád, ha tudják, ki vagy” – vélekedik a szakember. 

A központ ereje

Magyarország kulcsszerepet játszik a francia vállalatóriás globális stratégiájában, amely 1991 óta van jelen hazánkban, és mostanra négy gyára, valamint egy regionális logisztikai központja működik az országban. Az ötödik gyártó létesítmény, a dunavecsei okosgyár alapkövét idén az év elején rakták le egy HIPA által támogatott 40 millió eurós beruházás keretében. Ezen túl összesen 15 millió euró értékben zajlanak termelési kapacitásbővítések Zalaegerszegen és Gyöngyösön.

A modern megoldások nyújtása mellett a Schneider Electric elsősorban az energiamenedzsment és az ipari automatizáció terén felhalmozott tapasztalatairól ismert. Kevésbé tudott tény azonban, hogy nemcsak a kereskedelmi, értékesítési és ügyfélszolgálati irodája, valamint az energia és fenntarthatósági szolgáltatási központjának európai bázisa található Budapesten, hanem regionális beszerzési központja is. Utóbbi olyannyira felértékelődött, hogy mostanra 48 európai gyár évi 2 milliárd euró értékű beszerzését intézik a magyar fővárosból, mintegy 10 ezer beszállítóval fenntartott kapcsolatokkal együtt.

Oltvai a GSC HUB koordinálásán belül ennek irányításáért is felel. A 2017-ben létrehozott budapesti beszerzési központban 110 kolléga felel a munkafolyamatokért, ami vállalati szinten a támogatási tevékenységet régen meghaladva mára üzleti funkciót tölt be. A központ létrehozásának hátterében azonban valójában a „legyünk globálisan lokálisak” elv megvalósítása húzódik.

„Az európai gyárakat akartuk kiszolgálni a kontinensről, valamint növelni az energiabiztonságot, ami egyben a fenntarthatóságot is erősíti” – mondja Oltvai. A covid aztán megmutatta, hogy ez a lépés milyen hasznosnak bizonyult, és ez volt az a koncepció, amely miatt a Schneider európai gyárai a pandémia miatt sem kellett, hogy leálljanak.

Joó István, a HIPA vezérigazgatója is kiemelt jelentőséget tulajdonít a dunavecsei beruházásnak, hiszen az a francia reláció szempontjából jelzésértékű egyben. Utóbbi ugyanis rendkívül fontos befektetésösztönzési szempontból, amit mi sem jelez jobban, minthogy 2014 óta 36 HIPA-projekt esetében született pozitív döntés, míg a két nemzet közötti áruforgalom 2010 és 2022 között 68%-kal bővült, emeli ki Joó Isván.

– mutat rá a vezérigazgató.

Kreativitás serkentő pandémia

Az ellátási láncok legsúlyosabb zavarai a globális vállalatokat arra kényszerítették, hogy kreatív üzemmódba kapcsoljanak. Azok a szállító cégek, amelyek nem találtak maguknak konténert, elkezdtek maguknak gyártani; vezető autógyártókkülön stratégiai megállapodásokat írnak alá csipgyártókkal. A Schneider sem ült ölbe tett kézzel.

Csak Európában 8 ezer gyári munkásnak volt szüksége négy óránként friss maszkra, ami arra szorította a céget, hogy saját maszkgyártósorokat építsen ki. Az elszálló szállítási költségek pedig az egész készletezés koncepcióját állították a feje tetejére, így alkalmanként fél- vagy egész éves volumeneket kértek le egyszerre.

Az ellátási lánc zavarok azonban az innovációt is előre mozdították. Vegyük például a rezet, amelyet mind nagyobb mennyiségben használnak az elektromos átállás okán, ám a készletek szűkösek és valószínűleg évtizedeken belül ki is apadnak. A Schneider ezért olyan fejlesztésekben kezdett, amelyek célja a réz alumíniummal történő kiváltása.

Nincs jele, hogy lassítanának a nulla kibocsátáshoz vezető úton

A fenntarthatóság központi helyet foglal el a vállalati stratégiában. Itt van mindjárt a Zero Carbon Project, amelynek célja, hogy a legjobb ezer beszállító működéshez köthető kibocsátását felére csökkentse 2025-ig. És az erőfeszítés a tervek szerint halad. Oltvai szerint e beszállítók 90%-a már meghaladta az 50%-os értéket. Fontos megjegyezni, hogy a szén-dioxid kibocsátásokat az euró alapú bevételekhez mérik, ami azt jelenti, hogy ha a bevételek nőnek, akkor a kibocsátást annak megfelelően kell csökkenteni.

„A piaci szereplők egyre komolyabban veszik, hogy olyanoktól szerezzenek be árut, akik megfelelnek a fenntarthatósági követelményeknek” – mutat rá Oltvai, hozzátéve, hogy több mint 200 kolléga foglalkozik fenntarthatósággal Budapesten.

A francia gyökerű óriás magyar beszállítókkal is nyitott az együttműködésre. Ezért is fogott össze a magyarországi Francia Kereskedelmi és Iparkamarával, hogy potenciális partnereket találjon. Mostanra három helyi cég csatlakozott a Schneider beszállító hálózatához, amelyek minden szükséges támogatást megkapnak, hogy végigmenjenek a fenntarthatóság útján.

„Házon belül automatizációs megoldásokat kínálunk számukra, ha szükséges” – említ egy konkrét példát Oltvai, miközben hangsúlyozza, hogy a magyar beszállítók esetében az elkötelezettség számít. Ennek megfelelően szándéknyilatkozatot írnak alá, illetve folyamatos beszámolási kötelezettségük van, ahol elvárás, hogy alátámasszák, hogy megtették a lépéseket a helyes irányba. Nem csoda, hogy 2021-ben a Schneidert a világ legfenntarthatóbb vállalatává választotta a Corporate Knights.

Nem a levegőbe beszélnek

A Schneider több mint három évtizedes magyarországi jelenléte egyértelműen jelzi, hogy hosszú távú partnerként tekintenek hazánkra. Oltvai úgy véli, hogy óriási tudásbázis áll még rendelkezésre, amelyre lehet építeni, ugyanakkor az egyetemekkel való szoros együttműködés kulcsjelentőségű. Lévén ő maga is egyetemi óraadó, nem a levegőbe beszél.

„Célunk, hogy ezt a tudást a digitális transzformációra használjuk, amelynek része az automatizáció” – mondja. A szakértő emellett hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy fokozzák a K+F iránti elkötelezettséget, és a központ létrehozása kulcsfontosságú volt ebben az irányban.

A fejlesztéshez szükséges gazdasági kilátások összességében pozitívak: Magyarország kivételes stabilitást és folytonosságot nyújt, ami versenyképes munkaerőköltséggel párosul. „Minden erőforrásunkat olyan szakértők új generációjának képzésére kell fordítanunk, amelynek tagjai értik az automatizációt és képesek előmozdítani a kutatás-fejlesztést. Ez a jövő sikerének kulcsa” – összegez a szakember.

A Schneider céljai szerencsére egybevágnak a HIPA beruházásösztönző stratégiájával, amely a magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtő projekteket részesít előnyben. Csak tavaly 25 ilyen döntés vált pozitívvá a BSC, az ICT és a K+F területén, amelyek 2500 új munkahelyet hozhatnak létre. A Schneider Electric láthatólag megtalálta a megfelelő helyet, hogy megvalósítsa célkitűzéseit.